A Pályázati Projektünk további kiemelt feladata egy Körforgásos Gazdaság Fenntarthatósági Kompetencia Központ megalapítása a Pannon Egyetemen, amely hatékony segítséget nyújt a körforgásos gazdaság követelményeinek jövőbeli kutatás-fejlesztési, innovációs és az oktatási tevékenységekbe való integrálásához.

A legfontosabb trendek, amelyek a körforgásos gazdaságra való áttérés lehetőségét, hasznosságát felvetik egyrészt, hogy a gazdasági növekedés az Európai Unióban megtorpanni látszik, a régió kompetitív előnye a globális térben nem látható. Így a világszinten is egyedi innovációk hordozzák magukban a szignifikáns gazdasági növekedés lehetőségét. Fokozza az instabilitás lehetőségét, hogy a nyersanyagok egyre inkább korlátozott mennyiségben elérhetőek, így a nyersanyagárak növekednek. A technológiai fejlettség új szintre lépett: a mérhetőség a szenzoroknak, valamint az új típusú távközlési hálózatoknak köszönhetően (5G, IoT, narrow-band IoT) a vállalatok mindennapi működésének részévé válik/válhat. Nagymennyiségű adat értelmezésére is lehetőség nyílik a Big Data és a „system thinking” tudományág jelentős fejlődésének köszönhetően. A regulációs változások keretében az Európai Unió szankciókkal és motivátorokkal segíti elő a fenntartható, környezetbarát megoldások felé történő elmozdulást. Ezen változások komoly kihívást jelentenek a kormányzatok és a versenyszféra szereplői számára. A „zöld téma” lehet az új törésvonal az európai politikai térben. A körforgásos gazdaság potenciális lehetőség arra nézve, hogy a fenntarthatóság időnként absztraktnak tűnő fogalmát az egyének és a vállalatok számára is megfogható módon, gazdasági hatásra lefordítva közelítsék meg. A vásárlói-választópolgári elvárások jelentős mértékben változnak, a vállalatokon, kormányzatokon jelentős nyomás alakul ki vásárlói-szavazói oldalon, hogy foglalkozzanak a kérdéssel. Vállalati szinten a fenntarthatóság az operációban, termék- és szolgáltatásfejlesztésben egyedi versenyelőny lehet. A körforgásos gazdaságra történő átállás nem csupán a környezet megóvásának érzelmi előnyét nyújtja a stakeholder-ek számára, de jelentős gazdaságélénkítő hatása is lehet.

A McKinsey „Delivering a Circular Economy - A Toolkit for Policy Makers, Ellen MacArthur Foundation, 2015” című tanulmánya értelmében egy sikeresen implementált körforgásos gazdasági stratégia esetén 2030-ra a háztartások rendelkezésre álló jövedelme (a mostani fejlődési ütemhez képest pluszban) 11%-al magasabb lenne, ami 7 százalékpontos GDP növekedéssel egyenértékű. Mindezek mellett a globális remanufacturing és az európai újrahasznosítási folyamatok már önmagukban 1 millió új munkahelyet teremtenének. A körforgásos gazdaságban alapvetően fogyasztás helyett, mely után ‘elhasználódik’ az erőforrás, felhasználók leszünk, akik újra és újra értéket tudnak teremteni a nyersanyagokból. Ezt lehet mind a termelési értéklánc (horizontális, pl. az építőipar működése az építőelemek gyártásától az építésen és a működtetésen, akár kiadáson át egészen az épület erodálódásáig és elbontásáig) mind termelési fázisok (vertikális, pl. gyártás vagy hulladékkezelés) mentén vizsgálni. Ennek a gazdasági modellnek a segítségével végső soron elválasztható a gazdasági fejlődés és növekedés a véges erőforrások felhasználásától. A hagyományos, lineáris modellről a körkörösre való átálláshoz viszont innováció kell mind a tervezésben és gyártásban, mind az üzleti modellek területén. A körforgásos gazdasági modell pozitív hatásai globális, európai és nemzetgazdasági szinten is megjelennek és természetéből adódóan gazdaságélénkítő hatásúak.